Az egészséges táplálkozásban kiemelkedően fontos szerepe van a halaknak. A halhús olyan könnyen emészthető értékes táplálékunk, amelyekben létfontosságú tápanyagok egész sora található kedvező arányban. Fehérjetartalmuk megegyezik a húsokéval - 16-20 g/100 g körüli. A hal szénhidráttartalma elenyésző, kevesebb, mint 0,5 %.

A harcsa hazai halaink közül a legnagyobbra növő ragadozó halunk. A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek és 10-15 kg súlyúak, de a rekord példányok 100 kg körüliek és hosszúságuk elérik a 3-4 métert is. Alámosott mederrészekben, vízbe dőlt fák, tuskók mellett szokott tartózkodni és főleg az iszapos aljú vizeket kedveli. A nappalt rendszerint nyugalmi állapotban tölti, de ahogy alkonyodik, egyszeriben megelevenedik. Éjszakai ragadozó, napnyugta után keresi kisebb-nagyobb áldozatait. A fiatal harcsa rovarlárvákkal, piócákkal, és puhatestűekkel táplálkozik. A felnőtt egyedek már elsősorban halakat fogyasztanak, de nem vetik meg a férgeket és békákat sem. A nagyobb harcsa akár egy fiatal kacsát is el tud kapni, ilyenkor ugyanis feljön a mély vizekből és zajosan vadászik a felszín közelében. Kapitális bajszosokkal leggyakrabban ott találkozhatunk, ahol hosszú távon bőségesen juthatnak táplálékhoz, valamint biztos búvóhelyhez.


A szürkeharcsa felső állkapcsán kétoldalt egy-egy hatalmas, alsó állkapcsán pedig négy rövid bajusz emelkedik. Teste igen nyálkás, síkos, és bőrében nincsenek pikkelyek; fejének teteje, háta és úszóinak széle kékesfekete, néha zöldesbe látszó, oldalai zöldesfeketék, hasa világosabb és olajzöld foltokkal tarkázott. Májustól júliusig ívik. Hazánkban megtalálható a folyókban és állóvizekben, de a nagyobb bányatavakba is telepítettek. Oxigénszegény vizekben is előfordul, és a vízszennyezést is aránylag jól tűri.

Harcsabajszos hatalmas száj, széles, fehér has, tekintélyt parancsoló méretek. Az éjszakai életet folytató harcsa vizeink óriása. E harcsa olyan jellegzetes, hogy kivételes figyelmetlenség kell ahhoz, hogy valaki egy kis harcsát összetévesszen a hozzá leginkább hasonló menyhallal vagy törpeharcsával.

A halhús rendkívül kedvező élettani hatású, nem véletlenül jó böjti és diétás étel: fehérjetartalma magas, könnyen emészthető, teljes értékű. A benne lévő telítetlen zsírsavak jótékony érelmeszesedést megelőzők.
Összetétele rendkívül előnyös. Az aminosav szerkezetet tekintve a halhús a tejnél is értékesebb fehérjeforrás. Az esszenciális aminosavak rendszeres bevitele a szervezetbe, elősegíti az immunrendszer működését, az izmok és a haj növekedését. A hal különösen ajánlott szoptatós anyáknak, gyermekeknek, de rendszeres fogyasztása néhány öregkori betegség kialakulását is lassítja. A halhús víztartalma magasabb, mint a melegvérű állatoké. Emiatt gyorsabban is romlik.

A halhús rendkívül kedvező tulajdonságait egyre inkább megismerve, tudatos táplálkozással, remélhetőleg nagyobb mennyiségben és gyakoriságban fog szerepelni a magyar családok étrendjében.

 

Szűcs Sándor mesterszakács
MNGSZ Egészséges Táplálkozás Bizottság