A mangalica más elnevezése: göndör szőrű disznó vagy zsír disznó. A mangalica a dél-európai zsírsertések egykoron népes családjába tartozik. Az 1800-as években tenyésztették ki, majd terjedt el az egész országban.
A régi Magyarországon a nedves, mocsaras legelőket és az erdőket jelentős részben mangalicával hasznosították. Több típusát ismerjük (szőke, vörös, fecskehasú). Igazi hungarikumnak a szőke fajtát tartják. Kialakulása folyamán tulajdonságaira a magyar Alföld jellemző klíma- és talajviszonyai voltak a meghatározóak. Speciális tulajdonságait a rideg tartási körülményeknek köszönheti. Tartása fontos génmegőrzési lehetőség, jelenleg védettséget élvez.

A mangalicákra áltálában jellemző a közepes termet, kifejlett korban a kocák marmagassága 70-76 cm, élősúlya 100-125 kg, fejük viszonylag kicsi, fülei nagyok és előre lógóak, a profilvonal enyhén homorú („pisze"), a torokjárás- a toka- nagy, a nyak rövid, hengeres, a törzs közepesen hosszú, a hát egyenes, feszes, de nem ritka a „pontyhát" sem. A mellkas dongás és mély, a has közepesen nagy, a váll és a far erős, telt, de csak közepesen izmolt, a far csapott, a végtagok rövidek, finom csontozatúak és szilárdak. A mangalica sertések bőre pigmentált szürkésfekete, a természetes testnyílások és a túrókarimák feketék, a csecsek és a körmök ugyancsak feketék.

A többi sertésfajtához hasonlóan mindenevő. Legfontosabb takarmányozási módja a legeltetés, de főbb táplálékaként megemlíthető a kukorica, a gabonafélék, és kiegészítésként szóba jöhet a különböző mezőgazdasági termékek és melléktermékek hosszú sora (burgonyafélék, gyümölcsök, ocsú stb.) Ezeknek és a ridegtartási módnak tudható be a mangalicák húsának márványozottsága (vagyis az izomrostokat egyenletesen szövi át a zsír, nem úgy, mint a hússertéseknél).
Jó felvásárló piaca van már itthon és külföldön is, úgy az élelmiszerkereskedelem, mint a vendéglátás területén. Kiemelkedő a zsírjának, szalonnájának, kolbászának kereslete., Sonkája kiválóan alkalmas ún „serrano" típusú termék készítésére, mivel ahús-zsír arány és a márványozottság miatt a hosszú érlelési idő alatt sem szárad ki. Húsa magas szárazanyag-tartalmú és a kívánalmaknak megfelelően vörös színű. Ízletességét az izomszövetet körülvevő különleges ízű zsír biztosítja.


Az érzékszervi bírálatok alapján, a frissen sült mangalica húsok színüket, ízüket (különös tekintettel ezek intenzitására), porhanyósságukat és lédússágukat tekintve, egyaránt felülmúlták a más fajtákból készített sülteket. Ezeken kívül, a többinél gyakrabban előforduló, kellemetlen mellékíz is ritkán jelentkezett a mangalica mintákban.
Mangalica karaj medvehagyma mártással, grillezett
kerti zöldségekkel,aszalt paradicsomos
zsenge parajjal

A legjobb kutatási eredmények alapján a mangalica tokaszalonnája ,,koleszterinmentes", a zsírsavak a mangalica zsírjában, telítetlen állapotban vannak - egészségesek .
Az omega 6/omega 3 zsírsav arány, valamint a mangalica húsban levő antioxidánsok, szerepet játszhatnak a koleszterin és egyéb zsírsavak aterogén hatásának ellensúlyozásában.

A mangalicatermékek kiváló értékük miatt, különleges igények kielégítésére alkalmasak.

Szűcs Sándor mesterszakács
MNGSZ Egészséges Táplálkozás Bizottság