Eredetét tekintve a Kaukázus lejtőiről származó Anatóliából, a mai Törökország belső, ázsiai területéről származik, de az emberiség történelme során gyorsan elterjedt a Föld minden mérsékelt klímájú területén. Így jutott el Közép-Európába: ezt bizonyítják azok az almafa-maradványok, amelyeket Svájcban és Észak-Olaszországban találtak. Nemesítését a XVII. századi Franciaországban kísérelték meg először. Az antik görögök már a különböző fajtákat is ismerték, azután Aphrodité aranyalmája a szerelem és a termékenység jelképe lett.
Az alma a rózsafélék (Malus communis) családjába tartozik, melynek rokona a körte és a birs. A világon az almának mintegy hétezer nevesített fajtája ismeretes. A legismertebbek ezek közül: Jonatán, Golden, Starking, Idared, Éva, Jonagold, Granny Smith.
Többféle formájú (kerek, hosszúkás) és színű (piros, zöld, sárga, ezek keveréke) alma létezik. Ízük fajtánként változik, a savanykástól a mézédesig bármilyen lehet.
A különböző fajták két fő kategóriába tartoznak: vannak a nyers fogyasztásra alkalmas étkezési almák és a főzéshez, befőzéshez való almák.

A friss alma fogyasztásának igen kedvező az étrendi hatása. A magasabb életszínvonallal jellemezhető országokban egész évben folyamatos az almafogyasztás.
Az alma tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A, B komplex és C vitamint.

 

Gyógyhatását a benne lévő ásványoknak köszönheti, amelyek az emésztési rendszerre hatnak. Magas a pektin tartalma, ami a sejtfal alkotó része. Fontos továbbá a héja, a cellulóz része, amely segít kisöpörni a beleket.

Általánosságban véve, az alma tisztító hatású. Depressziós betegség és alacsony vércukorszint esetén - amikor az agy nem kap elég glükózt - ajánlatos az alma fogyasztása. Az alma savas tartalmával hozzásegít a gyomor és a belek mozgásának meggyorsításához. Pektin tartalma segíti az anyagcserét, valamint képes feloldani azokat a zsírokat amelyek a koleszterin lerakódását okozzák. Kiemelkedő a vér-, és máj-, vesetisztító tulajdonsága.
A sokszínű, sokféle alma egész évben hozzáférhető. Dietetikai jellemzői révén megérdemli, hogy táplálkozásunk alapgyümölcse legyen. Energiatartalma mérsékelt, 52 kcal, 218 kJ/100 gramm, ezért a fogyókúrás étrendbe is kiválóan beilleszthető.

Ha almát vásárolunk igyekezzünk az érett, ám még kemény darabokat választani. Válasszunk mindig feszes, sima héjú gyümölcsöt. Minden további szempont az ízlés és az elkészítési mód függvénye.
Az alma kiválóan tárolható a gyümölcsös kosárban vagy tálban, de azért arra figyeljünk, hogy ne tartsuk túlfűtött helységben, mert csak így őrzi meg finom zamatát. A gyümölcsös standokon gyakran láthatunk szépen kifényesített darabokat, ám ezek hamarabb tönkremehetnek viaszos védőburkuk hiányában.

Az almát többféle módon felhasználhatjuk: fogyaszthatjuk nyersen, párolva, sütve, főzve, töltve, hús mellé köretnek, levesnek, mártásnak, aszalva, esetleg almachips formájában és süteményként is. Legértékesebb, legtáplálóbb, ha héjával együtt, nyersen fogyasztjuk, mert így tartalmazza a legtöbb élelmi rostot.

 

A friss fogyasztás mellett a nyers almakockákat használhatjuk zöldséges, vagy gyümölcsös salátákba. Lehetőleg mindig frissen készítsük, mert az oxidáció következtében hamar megbarnul. Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy ha pár csepp citromlevet csepegtetünk rá.

Végezetül pedig, mi magyarok igazán tudjuk, hogy a jó arányban összeválogatott almafajtákból jó pálinkát lehet főzni. Ízvilágukra jellemző a savas üdítő íz, a fűszeres, zamatos jelleg. A nyári fajták alapvetően étkezési célokat szolgálnak, de pálinkafőzés szempontjából az őszi és téli fajták használatosak.

Szűcs Sándor mesterszakács
MNGSZ Egészséges Táplálkozás Bizottság